COLLAGENIPLUS – vegyes íz (mix)

Kémiai alapok

A kollagén a fehérjék csoportjába tartozik, amit javarészt háromféle aminosav épít fel, a glicin, a prolin és a hidroxiprolin. 29 típusát jegyzik a kollagéneknek, melyek közül az I-es, II-es és III-as típusok a legközismertebbek. 

Az I-es kollagén a legelterjedtebb kollagén típus, mivel ez lényegében minden szövetben jelen van, mint általános kötőanyag (inakban, izmokban, csontokban, érfalakban, bőrben, porcszövetben, fogakban, hajban, szaruhártyában, továbbá valamennyi hegszövetben). A III-as kollagén a granulációs szövetben megtalálható kollagén típus, amit fiatal fibroblast sejtek termelnek, mielőtt az átalakulna az erősebb szerkezetű I-es kollagénné. A II-es kollagén pedig elsősorban az üvegporcban (terhelő ízületi felszínek állományában) van jelen, az itt található fehérjék mintegy felét adja. 

Az egyedi kollagén molekulák (tropokollagén) összeállnak nagyobb kollagén láncokká, amik kollagén fibrillumokat, szálakat eredményeznek. Ezek a 300nm hosszú szálacskák hármas fonatú polipeptid láncokból épülnek fel (ami egy „bal-menetes” spirál szerkezetét mutatja). Ezek a három szálból álló „bal-menetes” spirálok „jobb-menetes” nagyobb spirál szerkezetbe rendeződve összeállnak egymással, un. szuper-spirálokat kialakítva. Ezt a bonyolult térbeli szerkezetet a hidrogén kötések stabilizálják. Ezt kollagén mikrofibrillumoknak (kollagén rostoknak) hívják. 

Kollagén termelődés folyamata

1. lépés: Intracelluláris (sejten belüli folyamat): sejteken belül, az endoplazmatikus retikulumban elkészül a hármas fonatú kollagén spirál – alfa 1 és alfa 2 spirálok. Megtörténik a lizin és prolin aminosavaknak a hidroxilációja (ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik a C-vitamin, ami kofaktorként segíti elő a folyamatot: minden egyes hidroxilációhoz egy molekula aszkorbinsavat használ fel a szervezet). Kettő alfa 1 lánc és egy alfa 2 láncból kialakul a hármas spirál szerkezet. Ez a prokollagén átkerül az endoplazmatikus retkulumból a Golgi apparátusba, ami becsomagolja ezt a prokollagént és kiválasztja a sejtből. 
2. lépés: Extracelluláris (sejten kívüli folyamat): a prokollagén peptidáz enzim közreműködésével elkészül a tropokollagén lánc. A számos tropokollagén lánc keresztkötések révén kialakítja a kollagén fibrillumokat, a kollagén fibrillumok pedig csoportosan összeállva alakítják ki a kollagén rostokat. 

C-vitamin hiányában kialakul a skorbut, amely betegségben a hibás szerkezetű kollagén nem teszi lehetővé a megfelelő szakítószilárdságú, erősségű kötőszöveti elemek kialakulását (aminek eredményeként kihullanak a fogak, megjelenik a fogíny vérzése, sebgyógyulási zavar-, csontszerkezeti eltérések alakulnak ki – ami csak néhány kiemelt tünet, ami mind a kollagén termelődés zavarára vezethető vissza, súlyos és fájdalmas tüneteket eredményezve). 

Élettani alapok

Az emberi szervezetben levő fehérjék egyharmada kollagén (a bőrnek közel 80%-át, az inaknak és szalagoknak ugyancsak kb. 80%-át, a csontoknak kb. 30%-át, az izomnak kb. 10%-át, az ízületi porcállomány kb. 50%-át kollagén alkotja). 

Szervezetünk a kollagént egy bizonyos életkorig maradéktalanul elő tudja állítani, de az évek múlásával egyre kisebb mennyiségben tesz eleget a szervezet kívánalmainak az endogén szintézis (melynek során a hamburger lebontásából is például hozzájut a szervezet azokhoz az aminosav építőelemekhez, amiből össze tudja rakni a végső kollagén láncokat), és egyre nagyobb mennyiségben szorulunk megfelelő minőségű exogén kollagén forrásra. A táplálékunkban fellelhető (összetett, hosszú) kollagén láncokat le kell a szervezetnek enzimatikusan bontani ahhoz, hogy hasznosítani tudja. A kollagén hidrolizátumoknak a nagy előnye az, hogy ez a folyamat még a kollagén peptidek előállítása során megtörténik, ezért a végeredmény egy sokkal jobb felszívódású, sokkal optimálisabb biohasznosulású kollagén forrás lesz. A hidrolizátumban található kollagén peptidek egy része további lebontás nélkül jut be a véráramba, így a célsejtekhez (ami a kollagén termelő célsejtekben egy erős ingert vált ki a fokozott kollagén termeléshez), míg egy része az építőelemként szolgáló aminosavakra bomlik le a további szintézishez. Még nem teljesen tisztázott a folyamat, hogy miként jutnak át a kollagén peptidek a bélfalon, de bizonyos klinikai vizsgálatok felvetik annak lehetőségét, hogy a fokozott fizikai aktivitás előidézheti ezt a fokozott bélfal permeabilitást, elősegítve a „nagyobb kollagén építőkövek” felszívódását. Ezen gondolat mentén javasolt a kollagén peptideknek a fogyasztása edzés előtt vagy közben!

A kollagén hatása

A kollagén fogyása szemmel látható jelekkel is jár (korral elindul a ráncosodás, a bőr feszessége csökken), de ezek a folyamatok a szervezet többi részén is lezajlanak (izmokban, inakban, szalagokban, csontokban, stb.), csak itt nem jár szemmel látható jelekkel, legfeljebb annyit észlelünk, hogy sérülékenyebb a csontunk, mint régen, könnyebben alakulnak ki izomszakadások, izomhúzódások, szalagsérülések, ínsérülések, mint fiatal korunkban. Összességében az idő múlásával sérülékenyebbek leszünk, terhelhetőségünk csökken, nehezebben regenerálódunk sérülések után. Ez sajnos egy élettani folyamat, amit nem lehet megállítani vagy visszafordítani, de ennek a leépülési folyamatnak valamelyest lassítani lehet az ütemét. 

Táplálékunk legyen változatos, fehérjében gazdag,  a szükséges vitaminokat és nyomelemeket vigyük be napi rendszerességgel, és a koncentrált kollagén hidrolizátumokat legalább kúraszerűen fogyasszuk az év során. 

Kinek javasolt a kollagén hidrolizátum fogyasztása?

Alapvetően 30 év felett javasolt a fogyasztása, elsődlegesen kombinációban az ízesítés mentes Collagenius termékkel. A két termékkel együttesen nagyon magas a kollagén peptid bevitel, adagonként 15 000mg, ráadásul Peptan, ami vélhetően a legjobb minőségű kollagén peptid Európában. Elsődleges hatását a bőrre fejti ki, annak javíthatja a rugalmasságát, feszességét, hidratáltságát. Ugyanakkor az ízületekre, szalagokra, inakra, izmokra és csontokra ugyanúgy pozitív hatást fejthet ki a magas kollagén peptid tartalom, amit az egyéb hatóanyagok is erősítenek.

Milyen állapotok, tényezők indokolnak fokozott kollagénbevitelt? 

• Aktív sportélet (a túlhasználat és mikro/makro-sérülések rendszeres kialakulása fokozott igényt támaszt a szervezettel szemben a regeneráció terén, és ezeknél a regeneratív folyamatoknál a kollagén a legfontosabb építőanyag).
• 45 év feletti életkorban sport nélkül is.
• Dohányzás (fokozott kollagén degenerációt eredményez).
• Szteroid készítmények szedése mellett (jelentős kollagén degenerációt eredményez).
• Fokozott UV terhelés (a bőr korai elöregedését idézi elő az UV fénytartomány kollagénekre gyakorolt károsító hatása miatt). 
• Osteoporosis/osteopenia – csontritkulás – esetén (a csont sérülékenysége nem csak az ásványi anyagok csökkenése miatt alakul ki, hanem a jelentős kollagén vesztés miatt a csontok rugalmassága, szakítószilárdsága is jelentősen csökken).
• Bizonyos autoimmun betegségekben, amikor a szervezet kollagén állománya is áldozatul esik (a szervezetben kialakult autoimmun folyamat a kollagén jelentős fogyását, leépülését idézi elő, aminek a pótlása némileg ellensúlyozza a fogyás ütemét).
• Törések gyógyulási folyamatának elősegítésére, akár műtéti kezelés után is.
• Lágyrész műtétek (sérvműtét, hasi műtétek, emlőműtétek, plasztikai beavatkozások) után (elsődlegesen a kialakult szövethiányt a szervezet mindig hegszövettel tölti ki, ennek biztosításához megfelelő kollagén utánpótlásra van szükség).
• In- és szalagsérülések regenerációjának elősegítésére.
• Ízületi fájdalmakra.