Tenisz könyök? Ez nem csak sportolóknál lép fel, hanem hétköznapi tevékenységek ugyanúgy kiválthatják! A tünetek kialakulhatnak hirtelen, vagy lassan, fokozatosan.

Kezelésére sokféle gyógymód van, ezeket együttesen érdemes megkezdeni, alkalmazni. A kezeléseket illetően ortopéd sebészek közt is megoszlanak a vélemények, de szerencsére vannak közös nézetek is. Az alábbi gyógymódok közül melyik osztja meg leginkább a szakmabeliek véleményét?

1. Fizikoterápia.

2. A terápiás röntgen besugárzás.

3. A terhelés módosítása, gyógytorna megkezdése. 

4. Steroid injekció adása.

_____________________

Magyarázat:

A tenisz könyök régebben a sportolók, elsősorban (de nem kizárólag) a teniszezők gyakori panasza volt. Napjainkban is minden második teniszező küzd ezzel a problémával, de mégis a legtöbb tenisz könyök panasz hátterében a hosszantartó számítógépes munka áll. És mivel sokkal többen használnak naponta órákon át számítógépet, pontosabban annak billentyűzetét, mint ahányan versenyszerűen teniszeznek, eltolódtak az arányok. Helyesebb lenne manapság talán klaviatúra könyöknek hívni.

Oka: Az alkari feszítő izomcsoport, elsősorban – de nem kizárólag – a m. extensor carpi radialis brevis eredési területének túlterhelése szerepel kóroki tényezőként (ez az izom fontos szerepet játszik többek közt az ökölképzésben). Mikroszkópos vizsgálat során a krónikus formában azt lehet ilyen esetekben észlelni, hogy az izom eredési területén a kollagén rostok szabálytalan szerkezetet vesznek fel, az ín állománya később beszakadozásokat mutat, és fokozott lesz az adott terület erezettsége, továbbá fibroblast sejt szaporulat alakul ki. A tüneteket a repetitív alkar pronáció és extensio (továbbá az ujjak repetitív extensiója) szokta kiváltani, melynek során az izom eredési területén mikro-szakadások alakulnak ki. A folyamatosan ismétlődő erőhatások miatt a frissen képződő hegszövet nem tud hatékonyan átépülni.

Kezelési lehetőségek: aktivitás módosítása (akár munkavégzés jellegének megváltoztatása), gyógytorna beiktatása (excentrikus izommunka végzése!), a korai szakban NSAID (nem steroid típusú gyulladásgátlók adása), helyileg injekció beadása (steroid vagy lehetőség szerint kollagén vagy PRP) javasolt. Lökéshullám kezelés kiegészítve kollagén peptidek szájon át történő fogyasztásával nagyon jó eredményeket ígér. Egyre ritkábban ugyan, de végső megoldásként sebészi kezelés is szóba jön.

Végezetül az irradiáció az, ami Magyarországon is egy elfogadott gyakorlat a teniszkönyök (és egyéb krónikus fájdalmak kezelésére, mint pl. sarokcsont fájdalom) kezelésére, bár a világon ez nem egy elterjedt és nem is annyira ismert kezelés (mozgásszervi panaszok vonatkozásában). Ennek hatása a magas röntgensugár dózis (ami több tízezer mellkas röntgen dózisa) miatt bekövetkező fájdalom érzékelő/közvetítő receptor sérülésére, továbbá a fibroblast (és egyéb) sejtek pusztulására vezethető vissza (aminek nem annyira a sugárzás által kiváltott DNS sérülés az oka, hanem a mitokondriumokban felszaporodott szuperoxid gyökök romboló hatása áll). Ez utóbbi kezelés létjogosultsága a fenti okok miatt a mai napig vitát vált ki a szakmában.