A ketogén diéta egy nagyon felkapott fogyókúrás módszer, amit napjainkban sokan követnek. Ennek a diétának vannak előnyös és kevésbé előnyös aspektusai is. Az alábbiak közül az egyik állítás hamis.

1. A csökkentett szénhidrát bevitel a cukorbetegeknek is javára válik.

2. A kezdeti időszakban fáradtságot, levertséget okozhat.

3. Epilepsziásoknak állították össze, eredendően.

4. Hosszú távon trombózist vagy infarktust is okozhat.

_____________________

Magyarázat:

A kigyensúlyozott táplálékban az arányok a következők:

4/6 szénhidrát, 1/6 zsír, 1/6 fehérje

Ketogén diétában az arányok a következők:

1/6 szénhidrát, 4/6 zsír, 1/6 fehérje

A ketogén diéta lényege az, hogy a szénhidrátokat kiiktatva az étrendből, kénytelen legyen szervezetünk az energiatermelő folyamatokat zsírokból előteremteni.

A ketogén diétát eredendően epilepsziásoknak fejlesztették (a vérben megnövekedett ketontest mennyiség csökkenti az epilepsziás góc ingerlékenységét).

Éhezéskor a szervezet ketontesteket (pl. aceton, béta-hidroxi-vajsav) termel, melyek a zsíranyagcsere melléktermékei. Étel megvonása esetén a szervezet a zsírok bontása során keletkező szabad zsírsavakból és a máj által előállított ketontestekből termel energiát, és ezzel ki tudja váltani a szénhidrát bevitel hiányát.

A zsírraktárak nehezen mozgósítható, de nagy energiát tároló szövetnek minősülnek. Szervezetünk szénhidrát hiányában képes fedezni az energia szükségletünket zsírból (és hasonlóképpen a fehérjéket is – tehát a vázizmok is egy ilyen szénhidrát depóként szolgálnak vészhelyzetben), csak ez a folyamat jóval időigényesebb és sokkal nagyobb energiaveszteséggel jár.

Ketogén diéta megkezdése mellett számolni kell azzal, hogy a szervezetnek időbe telik, mire át tud állni a zsírok hasznosítására, és ebben az időszakban általában fáradékonyabbak és ingerültebbek az érintettek. A hétköznapi élet során a napi 100g alatti szénhidrát bevitel nem kívánatos, de ketogén diéta mellett ennek a töredéke (napi 20-50g) is rövid távon (1-2 hónapig) tartható, különösebb egészség kockázat nélkül.

Cukorbetegségben, de akár inzulin rezisztencia esetén (ami a cukorbetegséghez vezető út kezdete) kockázatos döntés ketogén diétába fogni, mivel ilyen állapotban a megfelelően ütemezett szénhidrát bevitel esetén is fennáll a ketoacidózis veszélye, hát még a ketogén diéta által kiváltott ketontest terhelés mellett.

Ketogén diéta mellett kiemelt említést érdemel még a fokozott folyadékbevitel szükségessége (alkoholmentes folyadék formájában, mivel az alkoholok eleve nagyon magas szénhidrát tartalommal rendelkeznek és a máj enzimerendszerét eleve terhelik), és érdemes az energiabevitelt biztosító zsírokból is minőségi alapanyagot fogyasztani, figyelve arra, hogy telített és telítetlen zsírsavak egyaránt legyenek az étrendben, és ráadásul jó arányban, továbbá az étrendünk ugyancsak tartalmazzon megfelelő mennyiségben fehérjéket. A ketogén diéta kétélű fegyver, ezért érdemes figyelni a szervezet visszajelzéseire, és panaszok esetén visszaállni a normális, megszokott étrendre!

Leggyakoribb nem kívánt mellékhatások kezdetben: fejfájás, pattanásos bőr, fáradtság, alvászavar, depresszió, hasi panaszok.

Potenciális mellékhatások hosszabb távon: inzulin rezisztencia (vagy akár 2-es típusú cukorbetegség), érbetegségek (thrombosis, stroke, infarktus), depresszió.