Szöveteinket, szerveinket alkotó sejtjeink oxigén tűrése nem egységes. Szervezetünkben vannak oxigénhiányos állapotban gyorsan pusztuló sejtek, és vannak oxigénhiányt viszonylag jól tűrő sejtek. Természetesen, mivel aerob alapokon működik szervezetünk, az oxigén megvonás előbb vagy utóbb minden sejtünkben halált okoz, de a fontosabb szervek, szövetek sérülékenysége szempontjából van ennek egy sorrendisége. Kérjük a helyes sorrendet meghatározni (a legsérülékenyebbtől a legellenállóbbig).
A. Szív, agy, fehérvérsejtek, hasnyálmirigy, vese, máj, vázizom, símaizom, bőr.
B. Agy, szív, vese, símaizom, vázizom, inak, fehérvérsejtek, szőrtüszők, bőr.
C. Agy, szív, máj, vese, hasnyálmirigy, vázizom, símaizom, bőr, inak, fehérvérsejtek, szőrtüszők.
D. Agy, szív, fehérvérsejtek, hasnyálmirigy, vese, máj, izmok, inak, szőrtüszők, bőr.
_____________________
Szervezetünkben az oxigénhiánnyal szembeni tolerancia sorrendje a szervek vonatkozásában a következő:
1. Agy (kb. 3 perc).
2. Szív, máj, vese, hasnyálmirigy (kb. 1 óra).
3. Vázizom (2 óra).
4. Símaizom (több óra).
5. Bőr, inak (hosszú órák, vagy akár egy nap).
6. Fehérvérsejtek, szőrtüszők (akár néhány nap).
A kérdés mozgásszervi vonatkozása a következő. Az inaknak* nagyon gyenge a vérellátása az izmokhoz képest, emiatt a gyógyhajlamuk is sokkal rosszabb. Erezetük, vérellátásuk szegényes, ami egyrészt a lehorgonyzás helyéül szolgáló csontokból ered, másrészt az ínhártya felől érkező érhálózat és az ín hossztengelye mentén futó erek szolgáltatják. Továbbá érdemes szem előtt tartani azt, hogy az ín táplálék felvétele nem kizárólag az ereken keresztül valósul meg, hanem az inakat körülvevő synovialis folyadék is fontos szerepet játszik ebben. Testünkben ismertek olyan inak (pl. a vállban a supraspinatus ín, az alsóvégtagon a patella ín, az Achilles ín, a tibialis posterior ín), amelyeknek eleve vannak rossz vérellátású területei (un. avascularis regiói), amik a későbbi ínszerkezeti eltérések (un. tendinopathiák) és szakadások kiszámítható helyeiül szolgálnak. Bizonyítást nyert, hogy fizikai terhelés során – bár mindössze fele olyan mértékben, mint az izmoknak – az inaknak is nő az oxigén igénye, ami fokozott szöveti oxigén felvétel formájában igazolható. Szóval az inak mégsem olyan anyagcsere folyamatoktól szinte mentes, igénytelen szövetek, mint azt korábban gondoltuk róluk.
* Magyarázat – Inak: az izmoknak az eredését és tapadását teszik lehetővé, az izomnak a meghosszabbított szakasza, ami már nem tartalmaz kontraktilis elemeket, mindössze annyi a funkciója, hogy lehorgyonyozza a csonthoz az izmot, így annak összehúzódása, megrövidülése elmozdulást idéz elő az áthidalt ízületben. Szerkezete hengeres, tömött, erős, kollagénben gazdag. – Szalagok: Csontot csonttal kötnek össze, áthidalnak egy ízületet, annak stabilitást biztosítva, bizonyos mozgások kiiktatása révén. Szerkezete lapos, erős, kollagénben ugyancsak gazdag. A laikusok által megírt cikkekben gyakran felbukkanó kifejezés – “ínszalag” – nem létező fogalom, hiszen vagy ín, vagy szalag. Más a szerkezet, más a funkció.