A váll rotátor köpenyének sérülése manapság „sláger” betegség, ami egyre nagyobb figyelmet kap, illetve egyre többször azonosítják oki tényezőként a vállpanaszok hátterében.
Az egyik állítás igaz a rotátor köpeny sérülésére!
A. Megfelelő kezelés nélkül szakadást eredményez.
B. Csak a vállízület rotációs mozgásainak beszűkülése jellemzi, ami megkönnyíti a diagnózist.
C. Általában a vállízület mozgástartományának beszűkülésével jár.
D. Rövid időn belül, spontán is jól gyógyul.
_____________________
A váll rotátor köpenye tulajdonképpen négy izomnak, ill. azok inainak az együttes elnevezése, amik együttesen stabilitást és mobilitás biztosítanak a vállízületnek.
A m. supraspinatus a felkarcsont fejét a mozgások során helyes pozícióba igazítja, és segít az oldalemelésben, illetve a jóval erősebb deltaizom munkájához asszisztál, és kulcsszerepet játszik minden emelés indítási fázisában.
A m. infraspinatus a vállízület legfontosabb kirotátora, de a vállízületi stabilitás fenntartásában is fontos szerepet játszik.
A m. teres minor a m. infraspinatus mellett a kirotációban és extensióban játszik szerepet, és ugyancsak fontos stabilizátor.
A m. subscapularis elsősorban a váll berotációjában játszik szerepet, de a különféle mozgások bizonyos fázisaiba is bekapcsolódik.
A rotátor köpeny szindrómát több kóroki tényező is előidézheti. 1. Szakadás, ami lehet teljes vagy részleges (sport- és egyéb balesetek, fokozott fizikai terhelés – sportolóknál és szakmai ártalomként, anatómiai eltérések – csontkinövések, meszes felrakódások, ún. exostosisok az ín környezetében). 2. Tendinitis, ami az izom inas szakaszának a gyulladása, irritációja. 3. Bursitis, ami a védelmet biztosító folyadékkal telt tömlők gyulladása, fájdalma (ami ugyancsak a repetitív mozdulatok által kiváltott irritáció eredménye). A tendinitis és bursitis idővel, konzervatív kezelésre jól reagál. A rotátor köpeny tagjainak teljes szakadása műtéti ellátást igényel általában. A részleges sérülések, illetve a panaszok jó részét képező úgynevezett degeneratív eltérések (az ín szerkezetében kialakult olyan strukturális változások, amik miatt az ín rugalmassága és szakítószilárdsága kóros irányba változik) manapság hatékonyan kezelhetők lökéshullám kezelés és magas dózisban bevitt kollagén készítmények együttes alkalmazásával, kiegészítve természetesen a mozgatás (gyógytorna) és tehermentesítés (kímélet) helyes arányának alkalmazásával.