Fejlett országokban gyakori időskori töréstípus a csigolyatest törés. Az alábbi kijelentések közül az egyik nem állja meg a helyét.
A. Az osteoporosis megléte a csigolyatest törés kockázatát növeli.
B. Ép csontszerkezet mellett is kialakulhat csigolyatest törés.
C. Kezelése lehet konzervatív vagy műtéti egyaránt.
D. Nem eredményezhet motoros beidegzési zavart (bénulást).
E. Megfelelő szűrővizsgálattal jelentősen csökkenteni lehet a kockázatát.
_______________________________________
Magyarázat:
Csigolyatest törés lényegében bármilyen korosztályban bekövetkezhet, de az időskor jelentősen növeli ennek kockázatát, a korral fokozatosan kialakuló osteoporosis (csontritkulás) miatt. Az időskori osteoporosis nőknél hamarabb alakul ki, és a nőknek nagyobb százalékát érinti, aminek hormonális oka van. Bizonyos korosztálynál emiatt érdemes időszakosan elvégezni a csontsűrűség vizsgálatot (DEXA vizsgálat), ami előre vetíti a csonttörés kockázatát, és még időben figyelmezteti az érintettet arról, hogy megfelelő kezelés nélkül számolhat a csonttörés megemelkedett valószínűségével. Ez általában, de nem kizárólag a csigolyatesteket érinti, emiatt DEXAval több régiót is mérnek, ahol a típusos törések ki szoktak alakulni (ált. ágyéki gerinc, csukló, combnyak). A csigolyatest törés lehet minimális beroppanás, ami kis pihenő után gyógytornával kezelendő, de lehet akár súlyosabb is, amit merev műanyag korzettel kezelnek. Nagyobb mértékű kompressziós töréseknél szükség lehet akár műtétre is. A műtéteknek is két nagyobb csoportja van: a feltárásból végzett stabilizáló műtétek (lemezekkel, csavarokkal, rudas rendszerrel), vagy a minimál invazív beavatkozások, amelynek során a beroppant csigolyatest üregét kiemelést (ballonos dekompresszióval) követően, vagy anélkül csontcementtel töltik ki (kyphoplastica ill. vertebroplastica) egy apró bőrmetszésen keresztül. A csigolyatest törések általában erős fájdalommal járnak, de súlyosabb esetben kialakulhatnak neurológiai tünetek is (változó mértékű érzékelési zavarok vagy mozgáskiesés, bénulás).
A csontritkulás kezelésében legfontosabb szerepet a megelőzés játssza. Fontos a megfelelő fizikai aktivitás, változatos étrend (lásd kollagén peptidek vonatkozásában 6. kvíz kérdésünket), ásványi anyagok bevitele, és káros szenvedélyek kerülése (dohányzás és rendszeres alkohol fogyasztás).