ITB szindróma, vagy más néven az iliotibialis szalag fájdalma főként sportolóknál lép fel, ami alapvetően a túlhasználat miatt alakul ki. A panasz elsődlegesen a térd területén szokott fellépni, de mivel ez egy hosszú, feszes szalag, ami a medencétől a lábszárig egy összetett egységet képez az alsóvégtag külső oldalán, ezért a túlhasználatból eredő fájdalom elvileg bárhol megjelenhet a szalag teljes lefutási területén.

Az alábbi kijelentések közül az egyik vita tárgyát képezi.

A. Futóknál nagyon gyakori.

B. Akár pattanó csípőjelenséget is okozhat.  

C. Gyakran nem ismerik fel, és térdízületi panaszként kezelik.

D. A pihentetés és helyi hűtés segíti a tünetek enyhülését.  

E. Nyújtással járó gyakorlatok segítenek a tünetmentesség elérésében.

_____________________

Magyarázat:

Az ITB szindróma főként a sportolók betegsége. Futóknál, illetve sok futással járó labdajátékoknál alakul ki jellemzően. Kialakulásában kóroki tényezőként a megnövekedett terhelés, egyre hosszabb távú futóedzések, térdízület tengelydeformitások (főként a varus térd hajlamosít), pronált lábtartás, helytelen gördítés, rossz cipő és rossz talaj szerepelnek elsősorban.

Az ITB (tractus iliotibialis) egy egységet képez a fascia lataval, aminek legfontosabb szerepe járáskor a medence stabilitásának fenntartása. A medencéről ered ez a feszes szalagrendszer és belesugárzik a tibia (sípcsont) lateralis condylusába. A tapadási pont közelében szokott általában a fájdalom kialakulni, mint térdfájdalom. Korábban azt gondolták, hogy itt is van egy bursa, ami a fokozott súrlódás miatt képes begyulladni, de ez nem nyert bizonyítást! A tractus iliotibialis felső szakasza is tud mozgásszervi panaszokat eredményezni túlhasználat esetén, így kiválthatja a bursa trochanterica gyulladását, és külső pattanó csípőjelenséget is eredményezhet, ami viszont általában nem jár fájdalommal.

Kezelés: A terhelés drasztikus csökkentése, helyi hűtés, lökéshullám kezelés és kollagén hidrolizátumok fogyasztása a szalag szerkezetének megerősítése érdekében. Bevett gyakorlat az ITB nyújtása a bizonyítottan ITB szindroma esetén, de cadaver vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az ITB még az ízületi toknál is lényegesen rugalmatlanabb szerkezetű, mondhatni teljes mértékben rugalmatlan, így a korábban bevett nyújtó gyakorlatok (pl. hegerezés) nem vezethetnek eredményre. Ez persze nem általánosan elfogadott szemlélet, mert nagyon sok sportközpontban továbbra is a nyújtás jelenti a kezelés egyik alappillérét.