A golf könyök nem annyira gyakori panasz, mint a tenisz könyök, de ettől függetlenül sok embernek árnyékolja be a mindennapjait, és ez a mozgásszervi panasz is általában hosszú ideig marad az érintettek hű társa.
A hatékony kezeléshez többféle módon kell egyszerre fellépni. Az alábbi gyógymódok közül melyik kapcsán merülnek fel leginkább ellenérzések a szakmabeliek közt?
1. Nyugalomba helyezés helyett módosított izomerővel végzett korai torna megkezdése.
2. Stretching.
3. Fizikoterápia.
4. Steroid injekció adása.
_____________________
Magyarázat:
Tünet: a könyök belső oldalán fellépő fájdalom, ami terhelésre fokozódik. A tenisz könyök főleg sportolók (dobóatléták, body buildingezők) és nagyobb erőkifejtést igénylő szakmákat művelők (asztalos, kőműves, kovács) körében gyakori kórkép, ami az adott izomcsoport túlterhelése miatt alakul ki.
Oka: Az alkari hajlító izomcsoport bizonyos inai érintettek, az állományukban mikro-szakadások alakulnak ki. Elsősorban a m. pronator teres (de kisebb százalékban a m. flexor carpi radialis, m. flexor digitorum superficialis, m. flexor carpi ulnaris és a m. palmaris longus) eredési területének – inas szakaszának – túlterhelése szerepel kóroki tényezőként. Ezek az izmok a csukló és ujjak hajlítását, továbbá az alkar beforgatását (pronatióját) végzik. Mikroszkópos vizsgálat során a krónikus formában az izom eredési területén a kollagén rostok szabálytalan elrendezését, szabad szemmel pedig apró beszakadozásokat ill. bevérzéseket lehet az ín állományában észlelni. Ebben a kórképben is a folyamatosan fennálló terhelés, az ismétlődő erőhatások miatt a frissen képződő hegszövet nem tud hatékonyan átépülni.
Kezelési lehetőségek: Nem is olyan régen még az általánosan elterjedt kezelésmód a teljes nyugalomba helyezés volt, ami akár gipszrögzítést jelentett. Manapság ezt a radikális vonalat kevesen követik, és inkább az aktivitás módosítását javasolják (akár munkavégzés jellegének, intenzitásának megváltoztatása). Javasolt a korai gyógytorna beiktatása (néhány évvel ezelőtt inkább a stretching és az izometrikus gyakorlatok végzése volt javasolt, manapság pedig inkább az excentrikus izommunka végzése tűnik célravezetőnek). A korai szakban NSAID (nem steroid típusú gyulladásgátlók) adása okoz tüneti enyhülést. Az érintett terület (a könyök belső oldala – a medialis epicondylus) beinjekciózása is javasolt, de itt is nagyon megoszlanak a vélemények. Korábban kizárólag steroid injekció volt az egyetlen lehetőség, aminek reális mellékhatása, hogy az eleve károsodott kollagén szerkezetet tovább gyengíti, nehezítve a gyógyulást (bár a gyulladásos mediátorok csökkentése miatt gyors tüneti enyhülést hozva), de manapság inkább kollagén vagy hialuronsav tartalmú injekciók, vagy még inkább PRP adása tekinthető haladó kezelésmódnak. Lökéshullám kezelés kiegészítve kollagén peptidek szájon át történő fogyasztásával itt is nagyon jó eredményekkel kecsegtet. Végső megoldásként sebészi kezelés is felmerül.